A coaching holnapja – dr. Rusznák Tamás szenior coachot kérdeztük

Olvasási idő: 7 perc

Mérföldkőhöz ért a hazai coach képzés egyik vezető intézménye. A Pro Bona Coaching & Training Center a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, angol nyelvű, 130 órás coach alapképzést indít. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Rusznák Tamás, szenior coach-csal, az intézmény egyik alapítójával.

Mennyire elfogadott és ismert dolog a coaching Magyarországon? Mekkora az igény, és mekkora a kínálat?
Magyarországon a kétezres évek elején indult útjára a coaching, és egy nagyon intenzív felfutást láthattunk, ami egészen 2007-2008-ig, tehát a válság kitöréséig tartott.

Utána természetesen a magyar piac sem maradhatott ki az általános visszaesésből, hiszen a cégek, szervezetek rendszerint mindenen spóroltak, ami nem kapcsolódott közvetlenül termékeik előállításához vagy értékesítéséhez.

De tavaly nyár óta – és ezt hallottam a többi piaci szereplőtől is – országszerte újra nagyobb az érdeklődés a coaching és a coach képzések iránt. Ugyanakkor szélesedik az érdeklődők köre, a szenior vezetők, HR-esek, pszichológusok, orvosok, pedagógusok, trénerek mellett megjelentek az Y generáció jelenlegi és leendő vezetői is.

Magának a módszernek az elfogadottságával egyébként sosem volt különösebb probléma, mert nyilvánvaló, ha úgy tetszik, mérhető eredményeket produkál. Ráadásul, mire megérkezett Magyarországra, már nevet, rangot szerzett magának világszerte.

Miben áll ez a módszer? Mik az eredmények?
A coachingot tekinthetjük személyes hatékonyság fejlesztő konzultációnak vagy bizonyos értelemben alkalmazott pszichológiának is, amely több alapvető ponton eltér a tanácsadástól és a pszichoterápiától is. Nem tanácsadás, hiszen nem konkrét megoldási tanácsokat kap egy vezető a coachtól, hanem módszereket, amellyel a saját korlátain, elakadásain tud túljutni.

Ehhez persze kell egy fajta ráhangolódás, ami a pszichoterápiából lehet ismerős. Ahhoz mérve ugyanakkor fontos különbség, hogy mi nem lelki betegségeket gyógyítunk, hanem az egészséges embereket teszünk képessé nagyobb (megelégedést nyújtó) teljesítményre.

A cégek számára – külföldön és Magyarországon – elsősorban azért vonzó ez a megoldás, mert a coaching folyamata belátható és költséghatékony.

Költséghatékonyság egy ennyire személyes területen?
Itt nincs szükség, és lehetőség sem hónapokig, netán évekig tartó „szeánszokra”, ahol a kályhától indulunk, és valami távoli, általános cél felé tartunk. A coach és az ügyfél jellemzően 6-10 alkalommal találkozik, konkrét kihívásokra (problémákra, feladatokra) keresnek együtt gyakorlati megoldásokat, módszereket.

A coaching viszonylag gyors, és a cégek számára tervezhető költséget jelent. Sok esetben, például egy projekt előkészítése során, vagy egy szervezeti átalakítás után a coaching olcsóbban és hatékonyabban tud segíteni a vállalatnak, mint akár egy tréning-sorozat, akár a tanácsadók alkalmazása!

A vezetők készségeinek, kompetenciáinak jobb megismerése és kiaknázása pedig sokszor az egész szervezetet dinamizálni tudja, tehát ”mellékhatásként” pozitív hatással van az alsóbb szinteken dolgozókra is.
Proaktív coaching, pozitív pszichológia – olvasom a honlapjukon. Elsőre tetszetős hívószavak, de vajon mitől többek, mint egy marketingfogás?

Ezeket nem mi és nem marketing célokra találtuk ki, az általunk használt módszereknek ez a tudományban elfogadott neve. A pozitív pszichológiát Martin Seligman amerikai, és Csíkszentmihályi Mihály magyar származású pszichológusok alkották meg.

Nem mennék bele a részletekbe, mert mégiscsak két világszerte ismert tudós ma is bővülő életművéről beszélünk. A lényeg, ami egyértelműen megkülönbözteti a többi, coachingban is használatos pszichológiai irányzattól, hogy az ember belső erősségeire, jó tulajdonságaira, karakterére összpontosít.

Nem ragad le a gyengeségeknél, ezekkel annyit foglalkozik, amennyit feltétlenül muszáj, mert az önostorozó kesergésnél sokkal többet számít, hogy cselekedjünk a boldogulásért. Csíkszentmihályi sem azt mondja, hogy a munkássága nyomán ismertté vált flow-élményt sült galambként várjuk, hanem, hogy derítsük ki, nekünk mi adja meg ezt a boldogságot, és mindenekelőtt tegyünk érte!

Ez jól hangzik, és nyilván sokat segít a mindennapi életvezetésben. De amikor egy cégvezetőnek kell komoly szakmai kihívásokkal szembenéznie, mennyi hasznát veszi?
Visszadobnám a labdát: a mindennapi sikeres életvezetés – amihez egyébként az úgynevezett, általunk is tanított „proaktív life coaching” nyújt hathatós segítséget – egyáltalán nem lebecsülendő.

Egy topmenedzsernek is vannak kételyei, feszült, ha nem tudja a magánélete és a munkája között megteremteni a harmóniát, vagy ha nem érezheti eléggé biztosnak magát a döntéseiben. Még a világcégek első számú vezetői is emóciókkal teli, esendő emberi lények, akiknek azonban a kiegyensúlyozottságán, döntésein adott esetben rendkívül sok múlhat!

De nem akarom kikerülni a kérdést. Természetesen a vezetők segítése speciális eszköztárat igényel, amelyet a coachok alkalmazni tudnak.

Ennek a professzionális, célzott konzultáció sorozatnak a lényege – amit a pozitív pszichológia eszköztárából hozunk–, hogy az adott vezető személyes erősségeire összpontosítsunk, azokat állítjuk a probléma megoldásának középpontjába. Nyilván számtalan apró trükköt, technikát tanul a coaching partner a coachtól.

De a legfontosabb a szemlélet: annak hiteles demonstrálása, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a segítségért hozzánk forduló magabiztosan, önállóan, és épp emiatt nagy kedvvel tudja megválaszolni munkája kihívásait. Ez pedig nagyon is látványos eredményeket hoz, gyakran már az első néhány alkalom után!

Azt gondolná az ember ezek után, hogy minden vállalaton belül kellene coachokat képezni és tartani, hogy minden menedzser mellé jusson egy jó coach. Ehhez képest…
Értem a célzást, és sok igazság is van benne, hiszen egy jó HR-es is gyakran végez hasonló munkát. Nem véletlen, hogy a képzéseinkre is sokan erről a területről érkeznek. De ugyanilyen fontos, hogy külső, elfogulatlan szemmel, a belső (érdek)viszonyoktól mentesen lássa a coach a cégen belüli helyzeteket.
Amint rendkívül fontos a diszkréció is.

Ezek a reális helyzetértékelést is segítik, és az ügyféllel kiépített bizalmi viszonyhoz is megkerülhetetlenek. Nem véletlenül szoktak a világon mindenhol többnyire külső coachokat megbízni.

Valamiért mégsem tolonganak a független coachok a piacon. Meg lehet ebből élni?
Valóban, kevesen mondhatják el magukról Magyarországon, hogy főállású coachok lennének. A business (az executive-, life-, vagy art) coach tanfolyamaink tanítványait mi sem áltatjuk, nem ígérünk gyorsan elérhető, könnyű megélhetést – legalább is, ha kizárólag coachként dolgoznának.

De a legtöbben nem is ezért jönnek hozzánk. Sok a HR-es, aki a munkájához szeretne kiegészítő eszközöket a kezébe kapni.
Jönnek felső- és középvezetők, akik maguk és cégük számára hasznos módszereket keresnek.

És persze sokan vannak, akik egyszerűen érdeklődnek a terület iránt – ami szerintem érthető, mert egy nagyon izgalmas, szép segítő szakmát és nem mellékesen hasznos világlátást lehet megtanulni, amit valamilyen formában mindenki előnyére fordíthat.

Ön hol találkozott személyesen a coachinggal? Hogy fordult ebbe az irányba, egy látványos vezetői karrier során?
A nagy váltások néha egészen kis felismerésekből következnek az ember életében. Valamelyik nyáron egy újabb bankjogi szakkönyvet írtam, és bevallom, a vége felé már nemigen inspirált.

Kint ragyogó idő volt, én pedig bent ültem a számítógép előtt, a leadási határidőre gondolva. Máig emlékszem a pillanatra, amikor megfogadtam, hogy legközelebb olyat írok, amit igazán élvezek, ami örömet okoz.

Így jött, hogy aztán magáról az emberi elégedettségről, annak taníthatóságáról és tanulhatóságáról kezdtem bele egy kéziratba, miután megismerkedtem a pozitív pszichológiával – ami valóságos revelációként hatott akkortájt.

Nagyon büszke is voltam az elkészült műre, egészen addig, amíg egy angol barátom el nem árulta, hogy amit én akkor megírtam, azt mások már kitalálták, és úgy hívják, hogy coaching. Hát így csöppentem jó tíz éve ebbe a világba, amelynek a mai napig újabb és újabb szépségeit fedezem fel.

De nem hagytam fel a jogászi munkával sem, mert fontosnak érzem, hogy napi kapcsolatom maradjon azzal a világgal, amiben az ügyfeleknek is helyt kell állniuk.

Névjegy
dr. Rusznák Tamás jogász, szenior coach
A Pro Bona Kft. egyik alapítója, a Pro Bona Coaching & Training Center szakmai vezetője
1995-2017 az ELTE Jogi Továbbképző Intézetének oktatója

2016–2017 vezérigazgató helyettes – MVM PAKS II. ZRT
2015–2015 vezérigazgató – ORSZÁGOS fORDÍTÓ- ÉS FORDÍTÁSHITELESÍTÓ IRODA
2010-2014 jogi tanácsadó, NAGY és TRÓCSÁNYI ÜGYVÉDI IRODA
2008- szenior coach – Pro Bona Kft
2008- ügyvezető,– Pro Bona Kft.
2002-2007 jogi igazgató – MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK ZRT.
2000-2002 jogi tanácsadó, NAGY és TRÓCSÁNYI ÜGYVÉDI IRODA
1997-1999 elnöki tanácsadó, c. ügyvezető igazgató – MAGYAR NEMZETI BANK
1997-1997 ügyvezető igazgató – ABN-AMRO BANK RT.
1995–1996 elnök – ÁLLAMI BANKFELÜGYELET
1994–1995 ügyvezető igazgató, vezérigazgató-helyettes – BUDAPEST BANK RT.
1989–1993 osztályvezető, elnökhelyettes – ÁLLAMI BANKFELÜGYELET
1982–1989 főelőadó – PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM